A sav-bázis egyensúly

A szervezet egészséges működésének nagyon fontos tényezője a sav-bázis egyensúly. A témával kapcsolatban érdemes megemlíteni dr. Bieler, dr. Shelton, dr. Linden, dr. Morter és dr. Oláh Andor nevét. Ez utóbbi orvostól származik ez az idézet: “Az anyagcserét irányító enzimek, enzimrendszerek legmegfelelőbben semleges, vagy enyhén lúgos közegben működnek. Az anyagcsere folyamatok normális lebonyolítása csak 7 és 7,4 pH-értékű vegyhatással lehetséges.”

A pH értéket 0-14-ig lehet osztályozni. 0-7-ig a pH savas (az 1-2-ig nagyon savasnak, a 6-7-ig pedig enyhébben savasnak számít). 7-8-ig a pH-érték enyhén lúgos vagy bázikus kémhatást jelez, 13-14-ig pedig erősen lúgosat.

A pH értéket a különböző szervekben és folyadékokban, két fő dolog befolyásolja, egyrészt a táplálkozás, egyrészt a légzés. A pH-érték a legtöbb testfolyadékban (vérplazma, nyál, epe, gerincvelői folyadék, agyvíz, vizelet) enyhén lúgos kémhatású kell legyen az egészséges működéshez. Ha nem megfelelő a pH-érték a szervezetben, a fehérje anyagcsere is sérül, az élő anyag fehérjéi ugyanis az optimális pH-értéktől eltérő közegben denaturálódnak, kicsapódnak. Ha például a vérplazma savas lesz, a sejtek oxigén-ellátottsága és a szívizom összehúzó-képessége csökken.

A szervezetünk működése folyamán – ha valaki egészségesen táplálkozik is – állandóan savak keletkeznek, mint melléktermékek, de ezekkel a szervezet meg tud birkózni. Több puffer rendszer létezik, melyek biztosítják a sav-bázis egyensúly fenntartását. A legnagyobb részt a légzési és a vese általi puffer rendszer vállalja, de a vér általi és a máj általi pufferolás sem elhanyagolható. A veszély akkor lép fel, ha a helytelen étrend (savasító ételek nagy mennyiségű fogyasztása) és a helytelen légzés hatására még újabb savakkal terhelődik a szervezet. Ilyenkor a puffer rendszerek egy idő után kimerülnek, és savasodás, más szóval acidózis lép fel a szervezetben. A legfőbb savasító ételek az állati eredetű termékek (hús, tojás, tej, tejtermékek). A legfőbb lúgosító ételek, amelyek segítenek a szervezet egészségének a helyreállításában és fenntartásában: a nyers zöldségek és zöldséglevek.

Az enyhe savasodás következményei: fejfájás, nyugtalanság, álmatlanság, idegesség, fáradékonyság, a koncentrációs képesség csökkenése, bőrelváltozások (pl. kiütések) stb.

A savasodás következményei hosszú távon:

1. Mészhiány létrejötte, mivel a szervezet a savak közömbösítésére kalciumot von ki a csontokból, fogakból. A következmény: fogromlás, csontritkulás, csonttörés, csontfájdalmak, idegfájdalmak stb.
2. Rendszeres homloküreg- és orrmelléküreg gyulladás, allergiás panaszok, szédülés és fülzúgás lépnek fel.
3. Mellkasi tájékon az acidózis okozhat bronchitist, szívtájéki panaszokat, szívtájéki nyomást és ritmuszavarokat.
4. Felléphet még gyomorégés, gyomorgörcs, gyomorfájás, gyomor- és nyombélfekély, bélgörcs, rendszeres hányás illetve hányinger.
5. Az elsavasodás az egyik legfőbb oka a különféle kövek képződésének is: vesekő, epekő, hólyagkő. Az epekövek nagy része például koleszterinkő, amely úgy alakul ki, hogy az optimális esetben magas ásványianyag tartalmú epétől a máj “megvonja” az ásványi anyagokat, hogy az elsavasodott szervezetet lúgosítsa. Az elsavasodott epében lévő koleszterin az ásványi anyagok hiánya miatt besűrűsödik, kicsapódik, és a koleszterinkövek alapanyaga lesz.
6. Az ízületek begyulladnak, és károsodnak a kötőszövetek.
7. Különféle pattanások, kiütések, akné jelenik meg. Az izzadtság bűzös lesz, a bőr általában kiszárad, különféle bőrgyulladások és allergiák, ekcémás panaszok, bőrgombásodás vagy dermatitisz alakul ki.
8. Ha az idegek savas kémhatású közegben vannak az optimális lúgos helyett, fáradékonyság lép fel, valamint krónikus fáradtság, kimerülés, depresszió, gyakori neuralgiák, idegesség, feszültség és álmatlanság is kínozhatja az embert.

Az elsavasodást túlnyomórészt a helytelen táplálkozás okozza.
Nyolc pontba foglaltam össze, a szervezet elsavasodását okozó tényezőket:

1. Túlzott fehérje bevitel, amely a rothadási folyamat miatt savasít.
2. Túlzott szénhidrát bevitel, amely az erjedés által savasít.
3. Zsírbevitel, amely szintén erős savakat produkál (míg a növényi olaj nem savképző hatású)
4. Timsóval, borkősavval, ecetsavval, szalicilsavval vagy benzoesavval tartósított készítmények fogyasztása. A legtöbb tartósítószer erősen savasító hatású.
5. Savanyított ételek fogyasztása.
6. Helytelen ételkombinációk. Két étel fajta, amelyek külön-külön lúgosítanak, de együtt fogyasztva savasítják a szervezetet (például a gabonafélék és a gyümölcsök együttes fogyasztása).
7. A túlzott táplálék bevitel, még akkor is, ha az elfogyasztott étel egészséges. Mivel az emésztőnedvek nem férnek hozzá rendesen a táplálékhoz, tökéletlen lesz az emésztés.
8. A túl gyakori étkezés is ide tartozik, amikor az ember nem várja meg, míg az előző étkezés által bevitt táplálék megemésztése megtörténik.

Az étrend a legfontosabb, ezzel lehet a leginkább szabályozni a szervezetben lévő testfolyadékok kémhatását. A savasító ételeket mindenképpen kerülni kell, a fehérje bevitelt pedig csökkenteni, mert a többletfehérje a legfőbb savasító. Minél több nyers zöldséget és gyümölcsöt kell fogyasztani, lehetőleg érett formában (az éretlen gyümölcsök ugyanis savasítanak). Mondanék olyan tippeket, amelyek segítségével az ember még jobban tudja a szervezetét lúgosítani:

• Az étrend mellett fontos a fokozott nyomelem- és vitaminbevitel. A legfontosabb a nátriumtartalmú, a kálcium- és a káliumtartalmú, illetve a magnéziumtartalmú ételek fogyasztása.
• A zöldséglé nagyon erősen lúgosít, például a burgonyalé kifejezetten.
• Évente kétszer-háromszor lehet tartani egy huszonegy napos szódabikarbóna kúrát. A szódabikarbóna egy nagyon erősen lúgosító hatású anyag. Külsőleg és belsőleg is használható. Naponta háromszor kell egy csapott mokkáskanálnyi szódabikarbónát meleg vízben feloldva bevinni a szervezetbe. Külsőleg meleg szódabikarbónás fürdőket kell venni. Az a legjobb, ha a teljes testet éri a szódabikarbóna, de nagyon hatásos a szódabikarbónás lábfürdő is.

Zárásképpen dr. Oláh Andortól idéznék egy mondatot, amely így szól: “A betegségek megelőzése szempontjából az egyik legfontosabb feladatunk a sav-bázis egyensúly felborulásának megelőzése, és folyamatos, stabil egyensúly biztosítása.”
Váradi Tibor előadása alapján

Filed Under: Egészség • Életmód • Táplálkozás