Fogkímélő táplálkozás

A szájban zajló emésztési folyamatok főszereplőinek, a fogaknak az épsége, megtartása kulcsfontosságú. Sokan talán úgy gondolják, hogy ez mindössze azon múlik, hogy mennyi édességet fogyasztunk, és milyen rendszerességgel mosunk fogat. Az újabb tudományos eredmények szerint azonban nem elég csupán ezekre a szempontokra figyelni, mivel táplálkozásunknak, életmódunknak más jellemzői is hatással vannak fogaink állapotára. A fogakat nagymértékben károsítja, ha savas környezetbe kerülnek, ugyanis pH 5,7 alatt a fogzománc sérülékenyebb lesz. A savak többsége a fogakon megtelepedő baktériumoktól származik, melyek – az ételekben és italokban található – szénhidrátok fermentálásával savakat állítanak elő. A szájban jelenlévő savak másik része viszont közvetlenül a savakat tartalmazó táplálékokból származik. A gyümölcsök – magas rost-, vitamin-, ásványi anyag- és egyéb biológiailag hasznos tápanyagtartalmuk miatt – a kiegyensúlyozott étrend fontos részét képezi. A fogakra nézve viszont (különösen a citrusfélék) korántsem ennyire kedvezőek, mivel savtartalmuk szerepet játszhat azok romlásában. Savakat tartalmazhatnak a gyümölcsökön kívül más ételek, italok is, mint pl. a szénsavas italok, savanyúságok. Fontos szem előtt tartani, hogy leginkább azok az ételek és italok okozhatnak fogszuvasodást, amelyek sokáig maradnak a szájban, illetve amelyeket hosszú időn keresztül majszolunk, szürcsölünk. . Bizonyított, hogy a szénhidrátbevitel és a fogszuvasodás kialakulása között összefüggés van, a különböző típusú szénhidrátok ebben betöltött szerepe azonban nem ennyire egyértelmű.Önmagában a cukorbevitel és a fogszuvasodás kialakulása közötti közvetlen kapcsolatot ma már több európai országban megkérdőjelezik. Egy holland tanulmány úgy találta, hogy az ételek szájban tartózkodásának ideje sokkal fontosabb a fogak szuvasodása szempontjából, mint az ételek cukortartalma.

 

Fogbarát” ételek és termékek

Egyes élelmiszerek kalcium-, foszfor-, valamint tejfehérje tartalmuknál fogva mérséklik a fogak ásványi anyag veszteségét, s így csökkentik a fogszuvasodás rizikóját. Ezek közé tartoznak például a kemény sajtok, amelyek mindemellett fokozzák a nyál elválasztást, és ezzel a fogak védelmét. Egy kis darab sajt fogyasztása az étkezés végén tehát ellensúlyozhatja a szénhidráttartalmú ételekből származó savak károsító hatását. (Figyeljünk azonban a mennyiségre, mivel a sajt nagy energiatartalmú élelmiszer, és mértéktelen fogyasztása könnyen súlygyarapodáshoz vezethet!) A tejben szintén megtalálhatóak a sajtoknál már említett „fogvédő” ásványi anyagok, illetve a tejfehérje. Ezeken kívül tartalmaz tejcukrot (laktózt) is, ami viszont – más cukrokhoz képest – kevésbé hajlamos fogszuvasodást előidézni. A fogakra nézve kedvezőek lehetnek azok a cukormentes rágógumik is, amelyek mesterséges édesítőszerekkel készülnek, mivel az édes íz és a rágás egyaránt fokozzák a nyálelválasztást. Bizonyos rágógumik ezen felül tartalmazhatnak ásványi anyagokat is (pl.kalciumot, foszfort, fluort), amelyek erősítik a fogak védelmét. Gyermekekkel kapcsolatban végzett vizsgálatok arról számolnak be, hogy az étkezés után elrágott cukormentes rágógumik felgyorsítják az ételmaradékok szájból való eltávolítását, s ezzel csökkentik a fogszuvasodás kifejlődésének mértékét.

Forrás: Táplálkozási Akadémia Hírlevél I. évfolyam 1. szám, 2008. január

Filed Under: CsaládEgészségÉletmódSzépségTáplálkozás

Hozzászólások lehetősége itt nem engedélyezett.